A melléknevekről

Tartalom

  1. Bevezetés
  2. A melléknevek ragozása határozatlan névelős szerkezetekben
  3. A melléknévragozás különleges esetei határozatlan névelős szerkezetben
  4. A melléknevek ragozása határozott névelős szerkezetekben
  5. A melléknevek fokozása
  6. Források

Bevezetés

A melléknevek a "milyen?" kérdésre válaszoló szavak...


A svédben melléknév két pozícióban fordulhat elő. A főnév előtt, jelzőként, vagy utána, mintegy határozói pozícióban, példák:

1. Lasse är en klok man. (Lasse okos ember)
2. Lasse och hans bror är kloka. (Lasse és a testvére okosak).

A melléknevet mindkét esetben megfelelően kell ragozni. A bonyolultabb kérdés, hogy hogyan működik ez a ragozás.
A kérdés drámai!!
A válasz annál egyszerűbb, noha meg kell mondjam a melléknevek ragozása egyike a svéd nyelvtan egyik bonyolultabb fejezeteinek, de nem vészes. Mint oly sok más esetben, most is megkülönböztetünk határozatlan, és határozott alakot.

A melléknevek ragozása határozatlan névelős szerkezetekben

Vegyük mindenek előtt a "hagyományos" jelzői pozíciót, azaz amikor a melléknév megelőzi a főnevet. Határozatlan névelős szerkezetekben "hagyományosan" a melléknév a névelő és a főnév között méltóztatik helyet foglalni, valahogy így:

en snygg tjej - egy szép lány
ett stort hus - egy nagy ház

A melléknév mindenkori végződését tehát igazítani kell a főnév neméhez. (Ezért is volt fontos megemlíteni a főnevek fejezetben, hogy a nemet a szóval együtt meg kell tanulni.)
Egyszerű a dolgunk, ha a főnév az általános nemhez tartozik, azaz névelője en. Ez esetben a melléknév változatlan alakban áll.
Bonyolultabb, ha a a főnév semleges nemű! Ez esetben a melléknév egy -t végződést kap. A legtöbb esetben egy a fenti példához hasonlóan működik, azaz adott a melléknév és egyszerűen egy -t biggyesztünk a végére. Különleges esetekről egy pár sorral lejjebb, most nézzük még meg a többesszámok esetét.
A többesszámú szerkezetben a melléknév -a végződést kap.
Táblázatba foglalva az eddigieket:

utrum neutrum többesszám
en stor bok
egy nagy könyv
ett stort hus
egy nagy ház
(några) stora böcker / stora hus
nagy könyvek / nagy házak

A melléknévragozás különleges esetei határozatlan névelős szerkezetben

Az esetek különlegessége, ha úgy tetszik rendhagyósága a neutrum, ritkábban a többesszámú alakokban mutatkozik meg.

1. a melléknév végződése hangsúlyos, hosszú magánhangó.
Ide tartoznak például: ny (új), fri (szabad), grå (szürke), blå (kék). Ezekben az esetekben a neutrum alak végére -tt kerül. Példák.

utrum neutrum többesszám
ny nytt nya
fri fritt fria
grå grått gråa
blå blått blåa

2. Olyan egyszótagú melléknevek esetén, melyek hosszú magánhangzó + t kombinációra végződnek, neutrum alakban a magánhangzó rövid kiejtésűre változik, és -tt lesz a végződés. Mint a germán nyelvekben általában, ez a dupla mássalhangzó azt fejezi ki, hogy az előtte álló magánhangzót röviden kell kiejteni. Ez is általános hangrendi törvény a germán nyelvekben.
Példák:

utrum neutrum többesszám
vit
fehér
vitt vita
våt
nedves
tt fria

3. Olyan többszótagú melléknevek esetén, melyek végződése hangsúlyos magánhangzó + t a melléknév nem kap még egy -t-t neutrum alakban

utrum neutrum többesszám
konkret konkret konkreta
absolut absolut absoluta

4. Hasonlóképpen viselkednek azok a melléknevek, amelyek mássalhangzó + t kombinációra végződnek.

utrum neutrum többesszám
interessant interessant interessanta
trött
fáradt
trött trötta
svart
fekete
svart svarta

5. Hosszú magánhangzó + d végződésű melléknevek esetén a neutrum alak a következőképpen változik: rövid magánhangzó + tt:

utrum neutrum többesszám
röd
piros
tt röda
god
gott goda
bred
széles
brett breda

6. Mássalhangzó + d végű melléknevek esetén a neutrum forma mássalhangzó + t alakra vált át:

utrum neutrum többesszám
hård
kemény
hårt hårda
vild
vad
vilt vilda

7. Hangsúlytalan -en -re végződő melléknevek esetén a szóvégi -n -t-re cserélődik:

utrum neutrum többesszám
vaken
éber, ébren lévő
vaket vakna
avlägsen
távoli
avlägset avlägsna
mogen
érett
moget mogna

8. Hangsúlytalan -el, -er -re végződő melléknevek esetén az utolsó szótgbéli -e- kiesik neutrum és többesszámú (valamint határozott) alakokban is.

utrum neutrum többesszám
enkel
egyszerű
enkelt enkla
vacker
szép
vackert vackra
mager
sovány
magert magra

Melléknevek határozott alakban

Határozott alakban a melléknevek szabály szerint a fentiekben ábrázolt többesszámú alakokkal megegyező formát vesznek fel, azaz egy -a kerül a melléknév végére minden nemben és számban:

den röda bilen - a piros autó
det stora huset - a nagy ház
de röda bilarna - a piros autók

Meg kell azonban figyelni az ún. "kettős határozottság" jelenségét, azaz határozott névelős-jelzős szerkezetekben egyfelől ott van a határozott névelő, másfelől a főnév is határozott alakban van jelen. Ezt kíséri a határozott alakú melléknév is.

Hála a jó égnek, a legtöbb melléknév a fenti szabály szerint kerül ragozásra. Kivételesen kevés a kivétel:

Az egyik kivétel a "kicsi" jelentésű melléknév, a liten, melynek ragozása:

határozatlan alakok határozott alakok
utrum neutrum utrum neutrum
egyesszám en liten pojke
egy kis fiú
ett litet barn
egy kis gyerek
den lilla pojken
a kis fiúk
det lilla barnet
a kis gyerek
többesszám (några) små pojkar
(néhány) kis fiú
(några) små barn
(néhány) kis gyerek
de små pojkarna
a kis fiúk
de små barnen
a kis gyerek

Egy másik kivételt képez a gammal, azaz "öreg" jelentésű melléknév:

határozatlan alakok határozott alakok
utrum neutrum utrum neutrum
egyesszám en gammal stad
egy öreg város
ett gammalt hus
egy öreg ház
den gamla sta(de)n
az öreg város
det gamla huset
az öreg ház
többesszám (några) gamla stader
(néhány) öreg város
(några) gamla hus
(néhány) öreg ház
de gamla staderna
az öreg városok
de gamla husen
az öreg házak

Egy véleményem szerint szép kivétel, amit a svéd tradícionálisan meghagyott, az -e végződés határozott alakban. Ez a végződés régebben az utrum szavaknál rendszeres volt, ma még elvétve előfordul, de különösen gyakori a használata történelmi személyek leírásakor, például:

Alexander den store (Nagy Sándor)
Karl den store (Nagy Károly)
vagy kiejtésben:
Karl XII. = Karl den tolvte (XII. Károly)

A melléknevek fokozása

A melléknevek fokozása során is megkülönböztetünk szabályos és rendhagyó formákat, hiszen nem lenne teljes az életünk állandó kivételek nélkül. Ezzel kapcsolatban egyébként érdemes az eszünkbe vésni, hogy a kivételek, azaz "a fájdalom a legjobb barátunk, mert tudatja velünk, hogy még életben vagyunk". (Idézet nem tudom melyik filmből, aki tudja írja meg. Valami háborús történetet dolgozott fel, ahol a kiképzőőrmester üvöltötte ezt egyszer az egyik katonának.) Akárhogyan is, ez esetben is igaz, hogy a kivételek a barátaink, bármily fájdalmas is a jelenlétük, hiszen a kivételek a nyelv tradícionális állapotát őrizték meg. A kivételek között ugyanis ott vannak a leggyakrabban használt szerkezetek is. Igaz ez a rendhagyó ragozású igékre, de igaz ez a melléknév fokozásra is.

A szabályos fokozás

Mi sem egyszerűbb.
Középfokban a melléknév -are végződést kap, felsőfokban pedig -ast a végződés.

Példák:
alapfok középfok felsőfok
ful
ronda
fulare fulast
vacker
szép
vackrare vackrast
varm
meleg
varmare varmast
dyr
drága
dyrare dyrast
billig
olcsó
billigare billigast
lätt
könnyű
lättare lättast
enkel
egyszerű
enlare enklast

Mint látható, az -el, -er-, -en végződések esetén az e kiesik a fokozott alakból

Különleges esetnek számít, ha a melléknév fokozása során umlautot kap. Ekkor a fokozás csupán -re, illetőleg -st kerül a szó végére.

Példák:

alapfok középfok felsőfok
stor
nagy
större störst
grov
durva
grövre grövst
hög
magas
högre högst
lång
hosszú
längre längst
låg
alacsony
lägre lägst
ung
fiatal
yngre yngst
tung
nehéz
tyngre tyngst

kevés
färre -

Rendhagyó melléknevek:
alapfok középfok felsőfok
gammal
öreg
äldre äldst
många
sok (megszámlálható(*))
fler/a flest
mycket
sok (nem megszámlálható)
mer/a mest
liten
kicsi
mindre minst
dålig (**)
rossz
1. värre
2. sämre
1. värst
2. sämst
god
bättre best

(*) A megszámlálható-nem megszámlálható problémához én az alábbi szamárvezetőt szoktam használni: ha saját mennyiségében kifejezhető, akkor megszámlálható, ha mértékegységet kell segítségül venni, akkor nem megszámlálható a főnév. El lehet képzelni, pl. hogy a boltban hogy kérné az ember. Ha tudsz egy (darab) zsiráfot kérni, akkor a zsiráf megszámlálható. Ha literben (stb.) kell kérned, akkor nem. A legtöbb esetben működik.

(**) Nehogy megijedjen valaki, ha bemegy valaki az ELTE skandinavisztika tanszékre a könyvtárba és az Ildi a "Världens dåligaste språk" ("A világ legrosszabb nyelve") c. könyvet ajánlja neki. Az illető nagysikerű könyv Frederik Lindström nagysikerű könyve a svéd nyelvről, amelyről egyébként megfilmesítés is készült. A megfilmesítés nem a "Svéd nyelv 2"-vel, vagy a "Gyilkos svéd nyelv visszatér" (avagy "Szex és erőszak a svéd nyelvben") c. művekkel folytatódott, hanem a 8-részes "Svenska dialektmysterier" sorozattal, melyből egy részlet a címoldalamon is megtekinthető. Mind a könyvet, mind a filmet ajánlom mindenkinek, aki örömet lel a nyelvtanulásban.
Ja, és hogy miért is mondom mindezt el? Azért mert a könyv címében szándékosan a helytelen ragozás kerül alkalmazásra - tréfásan kifejezve a nyelv nehézségeit.

Fokozott melléknevek ragozásáról

Bizony, bizony, erről sem szabad megfeletkezni! Nem elég felsőfokba tenni, még a ragozásra is figyelni kell. Ragozás a felsőkokban fordul elő, amikoris az -(a)st végződés után esetlegesen határozott alakba kell tenni a melléknevet. Ez érdekesen működik: ha -ast áll a felsőfokú mellénév végén, akkor -e kerül a határozott alak végére, míg ha -st végződés áll a melléknév végén, akkor -a. Ezt a jelenséget egyik svédtanárom úgy magyarázta, hogy "mert a svéd nem szereti, ha az utolsó két szótagban két -a- van". Hát, tényleg hülyén néz ki, nem? Valójában a jelenség akkor is előfordul, ha hímnemű személyt ír le a határozott alak.
Példák:

Den älste sonen - a legidősebb fiú
Den intelligentaste personen - a leginteligensebb személy

Det största huset - a legnagyobb ház
Den yngsta dotter - a legfiatalabb lány
Det högsta fjället - a legmagasabb hegy

Források

Saját kútfőmön kívül néha - főleg példákért, és stilisztikai apróságok magyarázatáért - az alábbi könyvhöz/könyvekhez fordultam segítségért.
  • Kerstin Jaktén: Schwedisch (Langenscheidts Verlag, 1997)

vissza a tartalomhoz

vissza a főoldalra