A főnevekről

Tartalom

  1. Bevezető
  2. A svéd főnevek nemei
    1. Az utrum nem
    2. A neutrum nem
  3. A többesszámok
    1. Az utrum nemű szavak többesszáma
    2. A neutrum nemű szavak többesszámai
  4. A többesszámok határozott alakjai
  5. Összefoglaló táblázat a főnevek alakjairól
  6. Források

Bevezető

Főneveknek nevezzük azokat a szavakat, melyek a körülöttünk lévő tárgyi világ leírására szolgálnak. Mindezt természetesen nem hivatalos magyarázatnak szánom, csupán emlékeztetőnek. Aki a "hivatalosan elfogadott" definícióra kiváncsi, előveheti bármelyik nyelvtankönyvet és elolvashatja a definíciót. Nyelvtanári tapasztalataim során (megdöbbenéssel) vettem tudomásul, hogy sokaknak nehézséget okoznak a szófajok, ezért tartom fontosnak minden fejezet elején tisztázni az egyes nyelvtani kategóriák jelentését, mindazonáltal úgy vélem, aki erre az oldalra ellátogat, az rendelkezik annyi háttérismerettel, hogy ne okozzanak gondot ezek a jelenségek, így ne is részletezzük tovább. Máris túl sokat referáltam róla.

Szóval első szabály, hogy a svédben a főneveket, a némettel ellentétben, de a többi germán nyelvhez hasonlóan kis kezdőbetűvel írjuk, mely alól a tulajdonnevek képeznek csupán kivételt. A hónapok és napok nevei is kisbetűsek, mely az angoltól eltérő szabály.

A svéd - a némethez és hollandhoz hasonlóan - sokszor egybeírja az összetett főneveket, mégpedig oly csodálatos módon, hogy néha három-négy tag is egymás mellé kerül. Ennek eredményei aztán azok a hosszú szavak, melyek a kezdő nyelvtanulót esetleg elijesztik, azonban senki ne ijedjen meg, ezek a hosszú szavak viszonylag rövid tagokból állnak.

A germán és további indoeurópai nyelvekben megszokott módon a svéd főneveknek neme van. Szerencsénkre azonban mindössze két nemről beszélünk. A nemek megállapítására kevés kivételtől (végződések) eltekintve nincs általános szabály, így a rossz hír, hogy mindezt a szóval együtt kell megtanulni.

A svéd főnevek nemei:

Mint a fentiekben említésre került, a svéd főnevek kétféle neműek lehetnek. Un. "utrum" és "neutrum". A neutrum nemű főnevek semlegesek, az utrum pedig a régi hímnemből és nőnemből olvadt össze egy "common" nemmé. Nem mondom meg, hogy melyik a gyakoribb, mert ismerve az ifjúság nyelvtanulási szokásait, kijelentik, hogy akkor ha mindig a gyakrabbat használják, kisebb a hiba valószínűsége... ezt nem akarjuk, és ez a hozzáállás sem helyes. Tessék szépen rendesen megtanulni a főnevek nemeit.

A határozatlan névelő a svédben en, és ett. Ezekkel írhatók le a főnevek nemei.

Az utrum nem:

Az utrum nemű főnevek névelője en határozatlan alakban. Határozatlan névelővel ellátott főnevek például:

en väska - egy táska
en kvinna - egy lány
en pojke - egy fiú
stb.

A határozott névelő igazán mókásan viselkedik a svédben, mégpedig úgy, hogy a szóalak után kerül. Ez egy archaikus germán jelenség a svéd nyelvben, mely egykor egyébként az angolban is jelen volt. A dolog nagyon egyszerű, határozott alakú főnév esetén, ha a szó magánhangzóra végződik, egyszerűen egy -n kerül a végére, míg ha mássalhangzóra végződik, akkor -en.
Példák:

väskan - a táska
kvinnan - a lány
pojken - a fiú

és

boken - a könyv
gåsen - a lúd
katten - a macska
satöbbi.

Fenti szabály alól kivételt képeznek a magánhangzó+r kombinációra, valamint "-el" -re végződő szavak, például:

datorn - a számítógép
nyckeln - a kulcs

A neutrum nem

A fentiek alapján könnyen alkalmazhatók a szabályok a neutrum nemre is, melyet a svéd az ett névelővel fejez ki. Egyetlen dolog a különbség, amennyiben a szó határozott alakban fordul elő, a szó végére pusztán -(e)t kerül, azaz nem kettős t, csupán egy.

ett brev - egy levél
brevet - a levél

A többesszámok

A svéd főneveket öt csoportba sorolhatjuk a többesszámok képzése szerint. A többesszámoknak megkülönböztetjük határozott, és határozatlan formáit is.

Az utrum nemű szavak többesszáma

1. -or végződésű többesszám
Azok a szavak tartoznak ide, melyek a következő tulajdonsággal bírnak:
  • kizárólag en-szavak
  • kettő, vagy többszótagúak, melyek -a-ra végződnek
  • Példák:
    • flicka - flickor (lány)
    • vecka - veckor (hét)
    • klocka - klockor (óra)
2. -ar végződésű többesszám:
  • -(n)ing -re végződő főnevek, pl.: våning - våningar; lakás/emelet
  • a legtöbb egyszótagú szó (szabály nélkül, ezeket meg kell tanulni, de sok esetben érezhető), pl.: hund - hundar (kutya)
  • sok kétszótagú főnév hangsúlytalan -e/-el/-en/-er végződéssel, pl.: pojke - pojkar (fiú), nyckel - nycklar (kulcs), syster - systrar (lánytestvér), stb. Megfigyelendő, hogy ez esetben az utolsó szótagban lévő -e- kiesik a többesszámú alakból
  • A legtöbb állat, pl.: häst - hästar (ló)
  • Svédországban őshonos fák (komolyan!), pl.: björk - björkar (nyírfa), tall - tallar (fenyő)
  • -dom végződésű szavak, pl. sjukdom - sjukdomar (betegség)
Kivételek és rendhagyó alakok:
  • ett finger - fingrar (ujj)
  • moder - mödrar (anya)
  • dotter - döttrar (lány)
  • morgon - morgnar (reggel)
  • afton - aftnar (este)
  • sommar - sommrar (nyár)
3. -er végződésű többesszám:
  • en szavak, melyek:
    • - többesszámban umlautot kapnak: stad - städer (bár személyes véleményem szerint ez esetben tyúk és tojás problémájával állunk szemben. Britta Holm leíró svéd nyelvtana efelett elsiklik, Vera Coghan pedig rendhagyó szabályként írja le a jelenséget), bok - böcker (!figyeljük a mgh. duplázódást), etc.
    • - főnevek a következő végződésekkel: -nad/-skap/-(när)/-het/-else/-ion. Házi feladat példákat gyűjteni a szótárból. Kikérdezem.
    • - sok idegen eredetű szó, melynek a szó végén van a hangsúly, pl.: student, tragedi, familj
    • - némely jövevényszó hangsúlytalan -el végződéssel, pl.: möbel, regel.

      Vera Croghan nyelvtankönyve ide sorolja még azokat az egyszótagú főneveket is, melyek magánhangzóra végződnek. Ezesetben csak egy -r kerül a szó végére többesszámban, pl.: ko - kor (tehén), sko - skor (cipő), stb.

  • ett-szavak, melyek
    • -eri, vagy -ori végződésű jövevényszavak, pl.: bageri - bagerier (pékség), konditori - konditorier (cukrászda - most esik le, hogy ez a magyar szó tulajdonképp kihalófélben van.)
    • jövevényszavak -eum, -ium végződésre, pl.: museum - muséer, laboratorium - laboratorier (!az -um végződés tehát leesik)

A neutrum nemű szavak többesszámai

A neutrum többesszámok egyszerűbbek és logikusabbak: ha a szó magánhanzóra végződik, akkor -n, ha mássalhangzóra, akkor - (azaz semmi). De nem lenne teljes az örömünk, ha nem lennének itt is kivételek. Például sok utrum nemű szó alattomos, hátbatámadó és megtévesztő módon beszivárgott ezekbe a neutrum sorokba.

4. -n végződés
  • magánhangzóra végződő ett-szavak, pl.: bi - bin (méh), hjärta - hjärtan (szív)
  • - ende végződésű szavak is ide tartoznak, igékből levezetett főnevek: fortroende - fortroenden (bizalom)
5. - végződés (gyakorlatilag változatlan alak)
  • magánhangzóra végződő ett szavak, pl.: hus - hus (ház), barn - barn (gyerek, ráadásul ez egy ún. false friend-je, azaz hamis barátja az angol nyelvnek), fönster - fönster (ablak)
  • valamint ide tartoznak a fent már említett gerinctelen módon hátbatámadó, alattomos, megtévesztő en-szavak is, melyek:
    • - are végződésűek: lärare - lärare (tanár)
    • foglalkozást, vagy nemzetiséget írnak le, pl.: tekniker, indier
    • - embert/személyt leíró participiák (-ande, -ende végződés - fent már említettük: olyan főnevek, melyeket igéből képeznek), pl.: ordförande (elnök, a német Vorsitzende megfelelője)

A többesszámok határozott alakjai

A fentiekben tehát kizárólag a főnevek többesszámainak határozatlan alakjait mutattuk be (azaz: méhek, kutyák, stb.) Mi van a határozott alakokkal? (Azaz az "a méhek", "a kutyák", stb. alakokkal?). Köszönik, jól vannak. Hál istennek, itt egyszerűbb dolgunk van:
Az en szavak esetén a a többeszszámú alak végére felkerül még egy - na végződés: blommor - blommorna ("virágok" vs. "a virágok")
Ett szavak esetén a fenti 4. számmal jelölt csoport végére - a, pl.: äpplen - äpplena ("almák" - "az almák"), míg az 5. számmal jelölt csoport végére -en végződés kerül: hus - husen ("házak" - "a házak")

Összefoglaló táblázat a főnevek alakjairól

Csoport Egyesszám Többesszám
határozott alak határozatlan alak határozott alak határozatlan alak
1 en blomma
egy virág
blomman
a virág
blommor
virágok
blommorna
a virágok
2 en stol
egy szék
stolen
a szék
stolar
székek
stolarna
a székek
3 en katt
egy macska
katten
a macska
katter
macskák
katterna
a macskák
4 ett äpple
egy alma
äpplet
az alma
äpplen
almák
äpplena
az almák
5 ett hus
egy ház
huset
a ház
hus
házak
husen
a házak

Források

Ezeket használtam forrásnak: Vera Croghan: Swedish (Teach Yourself Books, 1996)
Kerstin Jaktén: Schwedisch (Langenscheidts, 1997)

vissza a tartalomhoz

vissza a főoldalra