Névmások a svéd nyelvben

Mit nevezünk névmásnak? Névmásoknak azokat a mondatelemeket nevezzük, amelyekkel más mondatelemeket tudunk helyettesíteni, vagy mondatelemekre tudunk mutatni, utalni használatukkal. A fogalom tisztázása érdekében nézzünk néhány példát a magyar nyelvből.

"Korinthos világváros, és az egész földkerekség legforgalmasabb, legélvsóvárabb városa - ahogyan lakosai vélik. Bár Mummius mintegy kétszáz évvel ezelőtt porig romboltatta, a romjaiból újra felépült városnak a mi korunkban, az isteni Iulius Caesar előrelátásának jóvoltából, félmillió lakosa van a világ minden országából. A Várhegyről nézve a város utcái a késő éjszakáig fényben úsznak. Egy búskomor ifjú számára, aki keservesen rágódik saját hiszékenységén, Korinthosz tarka forgatagával talán a legelőnyösebb hely a gyógyulásra.

Mika Waltari: Az emberiség ellenségei (5. könyv, Korinthos)

A vastagon kiemelt elemek a névmások, de hogy hogyan is működnek, azt azután láthatjuk, hogy a következő szöveget összevetjük a fentivel:

"Az világváros, és az egész földkerekség legforgalmasabb, legélvsóvárabb városa - ahogyan ők vélik. Bár valaki mintegy kétszáz évvel ezelőtt porig romboltatta, a romjaiból újra felépült városnak a mi korunkban, az isteni Iulius Caesar előrelátásának jóvoltából, félmillió lakosa van a világ minden országából. A Várhegyről nézve a ő utcái a késő éjszakáig fényben úsznak. Egy búskomor ifjú számára, aki keservesen rágódik saját hiszékenységén, Korinthosz tarka forgatagával talán a legelőnyösebb hely a gyógyulásra.

Remélem, mindenki látja, hogy hogyan tudunk mondatrészeket helyettesíteni, vagy azokra mutatni a névmások használatával. (Az idézett művet egyébként nagyon ajánlom mindenkinek - márcsak azért is, mert skandináv vonatkozása is van, amennyiben az író finn.)

Névmások a svédben
A svéd nyelvben a névmások ugyanezt a funkciót töltik be. Megkülönböztetünk:
[személyes névmást], [birtokos névmást], [mutató névmást], [vonatkozó névmást], [visszaható névmást] [kérdő névmást], stb.

Személyes névmások

A svéd nyelvben a személyes névmások négy esetben fordulnak elő, azonban szerencsés módon - az angolhoz hasonlóan - ezek közül kettő, a részes eset és a tárgyas eset egybeesik. az alábbi táblázatban ezeket foglaljuk össze:

alanyeset tárgyas és
részes alakok
birtokos alakok
E/1 jag [ja(g)] mig [mej] min / mitt / mina
E/2 du dig [dej] din / ditt / dina
E/3 han honom hans
hon henne hennes
den den dess
det [de(t)] det dess
T/1 vi oss vår / vårt / våra
T/2 ni er er / ert / era
T/3 de [domm] dem [domm] deras

Szögletes zárójelben a kivételes esetek körülbelüli kiejtése olvasható, de a szavakra kattintva ez meg is hallgatható. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az egyes szám első személyű névmást alanyesetben (azaz az "én" svéd megfelelőjét) egyes területeken [jag]-nak ejtik, míg máshol teljesen lemarad a szóvégi "-g" (utóbbi a gyakoribb)
A többes szám harmadik személyű névmás alany és tárgyas esete megegyezik a kiejtésben. Szintén meg kell említeni, hogy egyes dialektusokban, illetve szlenges írásmódban előfordul a "dom" íráskép is.
A mig és dig névmásokat - szintén dialektusban és köznyelvben - gyakran ejtik [máj]-nak és [dáj]-nak, sőt, gyakran meg is jelenik (szintén dialektusban és köznyelvben) a mej, dej írásmód is.
A többi névmást az általános kiejtési szabályoknak megfelelően kell ejteni.
A helyes kiejtéssel kapcsolatos dilemmák folyamatosan fennállnak majd a svéd nyelv tanulása kapcsán, hiszen hiába "csak" 9 millió anyanyelvi beszélője van a nyelvnek, ezek a beszélők óriási területen oszlanak el, így a kiejtés is másképp fejlődött, mint a magyar nyelvben, ahol egyébként nincs számottevő különbség az egyes dialektusok között (kivételt talán a csángók képeznek).

Fontos még megjegyezni, hogy prepozíciók után mindig (!) tárgyas/részes alakokat használjuk:
Hon kommer till mig (Hozzám jön.)
Jag har kommit med henne. (Vele jöttem.)

Birtokos névmások

A birtokos névmások alakjai a fenti táblázat 3. sorában olvashatók, azaz min, mitt, mina, din, ditt, dina, stb.
Egyesszám első és második, és többesszám első és második személyekben a birtokos névmás végződéseit igazítani kell a főnév neméhez:
  • utrum főnév esetén a végződések: min, din, vår, er
  • neutrum esetén a végződések: mitt, ditt, vårt, ert
  • többes számú alakok esetén a végződések: mina, dina, våra, era
Példamondatok:
Det här är din bok. - Ez a te könyved.
Vårt hus är stort. - A házunk nagy.
De där är mina kläder. - Azok az én ruháim.
stb.

Nyelvtani különlegességek:
A birtokos névmások használatakor - a ragozáson kívül - az alábbi szabályokat kell szem előtt tartani:
1. Birtokos névmás után a főnév mindig (!) határozatlan alakban áll:
   mitt hus, din bil, era böcker, etc.
2. A birtokos névmást mellékneves szerkezettel használva a [melléknév a határozott alakját] veszi fel, azaz:
   mitt stora hus, din gröna bil, era engelska böcker, etc.

Tehát összefoglalva:
személyes névmás (+ határozott alakú melléknév) + határozatlan alakú főnév

3. A svéd nyelvben létezik a birtokos névmásoknak egy különleges csoportja, az ún. visszaható birtokos névmás. Alakjai:
sin - sitt - sina,
melyeket a következő feltételekkel használhatunk:
  • Egyes szám harmadik személyű (E/3) alakokról van szó.
  • A birtok a mondatban már korábban megjelölt birtokos tulajdonában van.
  • A sin, sitt, sina csak főmondatban fordulat elő, mellékmondatban nem.
  • A sin, sitt, sina önmagában nem áll, mindig az eredeti birtokossal áll egy tagmondatban.
Az alábbi mondatokban érzékelhetők a különbségek:
  Selma Lagerlög är en svensk författarinna. Per gillar hennes böcker.
       -Selma Lagerlöf egy svéd írónő. Per szereti a könyveit. (Selma Lagerlöf könyveit.)
  Per har förlorat sina böcker.
       -Per elvesztette a könyveit. (A saját könyveit.)

A sin, sitt, sina használatának többi nyelvtani vonatkozása egyébként megegyezik a többi birtokos névmás használatának nyelvtani szabályaival.

Mutató névmások

Mutató névmásnak nevezzük az ez, az, ezek, azok szavakat, illetve ezek eseteit. A svéd nyelvben használatukkor figyelembe kell venni a kettős határozottságot, mivel a szerkezet egy határozott alakú jelzős főnévből áll. Figyeljük meg a következő példamondatokat:

  Den här boken är jättespännande. (Ez a könyv nagyon izgalmas.)
  Det här rummet är fullt av folk. (Ez a szoba zsúfolt.)
  De här kvinnorna är ytterst snygga. (Ezek a lányok rendkívül csinosak.)
versus
  Den där pojken är full. (Az a fiú részeg.)
  Det där havet är stort. (Az a tenger nagy.)
  obelix.jpg
(Bolondok azok a rómaiak!)

A fenti példamondatok tehát jól mutatják a kettős határozottság megjelenését a mutató névmásokkal ellátott jelzős főneves szerkezetekben. Általános alakban felírva a mutató névmások rendszerét:

egyesszám többesszám
utrum neutrum
közelre mutat den här ...-(e)n det här ...-(e)t de här ...-na
távolra mutat den där ...-(e)n det där ...-(e)t de där ...-na

Figyelem!! Az "r" hang módosító hatása miatt az "ä" kiejtése változik a där és a här szavakban! [dár], [hár] (klikk a szavakra, ha meg is akarod hallgatni.)

A fent ismertetett mutató névmásokat helyettesíteni lehet egy egyszerűbb szerkezettel is az alábbiakban bemutatott módon. A két szerkezet közötti különbség, hogy míg a fentiekben leírtak egy köznyelvi, gyakran használt szerkezetet mutattak be, addig a következő szerkezetek kicsitt kifinomultabb szóhasználatot takarnak. A választás tehát a beszélőn áll; a két szerkezet használata során a jelentés nem fog változni, csak a stílus.

den här, den där = denna
det här, det dät = detta
de här, de där = dessa
Ezek a szerkezetek azonban nem vonzanak kettős határozottságot, azaz a főnév határozatlan alakban fog állni:
Denna bok är jättebra.
Detta hus är stort.
osv.

Vonatkozó névmás

A vonatkozó névmások - meglepő módon - azok a névmások, melyek valamely mondatelemre vonatkoznak.


Az első mondatban tehát arról van szó, hogy az a kocsi tetszik, amely éppen most ment el mellettünk. A "som"-mal tehát az előtte álló szóra (vagy logikai egységre) utalunk, mely lehet élőlény (inklusive személy), tárgy, vagy fogalom.
Ezzel szemben a vilken használata során az előtte álló tagmondatra utalunk. A példamondat szerint a beszélőt nagyon idegesítette, hogy elvesztette a pénztárcáját. Ha ebben a mondatban a "som" névmást használná, akkor a mondat kicsengése pozitív is lehetne, hiszen abban az esetben azt a pénztárcáját vesztette el, amely idegesítette. És ugyan ki szereti az idegesítő pénztárcákat?

A vonatkozó névmás birtokos esete

Amennyiben a vonatkozó névmást birtokos esetben szeretnénk használni (magyarul: akinek a...), akkor a vars, illetve többesszámban a vilkas (akiknek a...) használhatók. Pl.:
Jonas, vars dotter är mycket snygg, har en stor bil. (Jonasnak, akinek a lánya nagyon szép, nagy kocsija van.)

A lokális vonatkozó névmás


Látható a két mondatból, hogy a magyar "ahol" megfelelője a svédben mindig a där. Ez elsősorban angolosoknak szokott gondot okozni, mivel ott a lokális kérdőszó és vonatkozó névmás megegyezik (where). Az első mondat egyébként az igazságos Gudrunről szól. A "Sagan om den rättvisa Gudrun" (Mese az igazságos Gudrun-ről) egy nagyon szórakoztató novella Tage Danielson tollából. (A mester egyébként a Picassos äventyr (Picasso kalandjai) c. filmet is rendezte). A történet egy középkorú hölgyről szól, aki elhatározza, hogy végleges megoldásként a nemek harcára, teljes egyenlőséget és munkamegosztást vezet be családjában. Hogy ez hova vezet, az kiderül a novella végén (- hehe).
A mondatból tehát kiderül, hogy Gudrun a férjét a Tempo nevű áruházban ismerte meg, ahol eladóként dolgozott (és műanyag háztartási cikkeket adott el).
A második mondatból az derül ki, hogy a házban, ahol lakom, szép virágok nyílnak. (Hihetetlenül életszerűek a példamondatok - szinte lelki szemeim előtt látom az olvasót, amint svéd ismerőseivel a kanapén iszogatva megbeszélik, hogy kinél nyílnak szebb virágok.)

A temporális vonatkozó névmás

Maradt még a temporális vonatkozó névmás, azaz az időpontra visszautaló szó, a magyar "amikor" megfelelője. Erre a svédben a när, illetve a då névmásokat használhatjuk. (Példák később).

Visszaható névmás

Visszaható névmásnak nevezzük a "maga, magát" illetve ezek különböző számú-személyű változatait, valamint az "egymás" szavakat.

Az "egymás" svéd megfelelője: varandra
Pl.: De träffadde varandra. (Találkoztak egymással.)
De älskar varandra. (Szeretik egymást.), stb.

A visszaható (reflexív) névmásokat akkor használjuk, amikor a cselekvés valamilyen módon a cselekvőre magára irányul, például borotválkozik (=borotválja magát), mosakodik (=mossa magát), illetve bizonyos esetekben az igei szerkezet magában foglalja a reflexív névmást olyan esetekben is, amikor a fenti logikát követve nem egyértelmű, hogy miért is került a mondatba a vonatkozó névmás. Ilyenkor nem kell megijedni, vagy olyan kérdéseket feltenni, hogy "demiért???", hanem egyszerűen meg kell tanulni, hogy adott szerkezetet a svéd így fejez ki.
Például: Hon tappade bort sig i fåniga detaljer. (Elveszett a furmányos részletekben.)
Érezhető, hogy valami módon a cselekvés visszahat a cselekvőre, de a magyar fordításban nem jelenik meg a visszaható névmás.
A jelenségnek egyébként nyelvtörténeti okai is lehetnek, amennyiben az igei szerkezet egykor olyan cselekvést fejezett ki, ami a cselekvőre irányult, de mára az ige jelentésváltozáson ment át. A példában hozott szerkezetben azonban egyszerűen csak a különböző szemléletmódról van szó. Szerencsére a svéd -a némettől eltérően- nem bővelkedik efféle szerkezetekben, így a következetes használat a fenti logika szerint az esetek nagy többségében célravezető. Az alábbi táblázat a svéd visszaható igéket foglalja össze:

eset reflexív névmás magyar jelentés
E/1 mig magam
E/2 dig magad
E/3
(minden nemben)
sig magát
T/1 oss magunkat
T/2 er magatokat
T/3 sig magukat

Néhány példamondat:
Han rakar sig. (Borotválkozik)
De tvättar sig. (Mosakodnak)

Kérdő névmások

Kérdő névmásoknak nevezzük a kérdések feltételéhez használt kérdőszavakat. A svédben a leggyakoribbak: vad? (mi?), vem (ki?), vilka (kik? - többesszámban), hur (hogyan?), varifrån? (honnan?), var? (hol?), varför? (miért?), vart? (hova?), när? (mikor), etc.
Megjegyzendő, hogy a fentiek kombinálhatók prepozíciókkal (ill. a "hur" melléknevekkel), azokkal összevonva, vagy külön írva. Elöljárószavakkal kombinálva őket, jelentésük megváltozik. Aki angolul tanult, bizonyára emlékszik a "how?" kérdőszó széleskörű használati lehetőségeire, ez a svédben a hur? esetén ugyanígy fennáll:
hur gammal? (milyen idős?)
hur mycket? hur många? (mennyi?)
hur lång? (milyen hosszú?), etc.

Már a varifrån is egyfajta kombináció, mely a var kérdőszóból, és az ifrån prepozícióból áll össze. Ennek megfelelően tehát kétféleképpen lehet feltenni ugyanazt a kérdést:
Varifrån kommer du? (Honnan valósi vagy? Honnan jössz?)
Var kommer du ifrån? (Honnan valósi vagy? Honnan jössz?)

A vad? (kiejtése: [va], de dialektusokban előfordulhat, hogy kiejtik a szóvégi -d -t) is kombinálható prepozíciókkal:
Vad tänker du på? (Mire gondolsz?)
Vad har du för en bil? (Milyen autód van?), ugyanez a kérdés más változatban:
Vad för en en bil har du?

Általánosan megállapítható tehát, hogy a prepozíció tehető a kérdőszó után közvetlenül, vagy a tagmondat végére.

A kérdőszavak mindig a mondat elején állnak.

További példamondatok:
Vad är det, som du tänker på? (Mi az, amire gondolsz?)
Vem är den där snygga flickan? (Ki az a szép lány?)
Vilka är de? (Kik azok?)
Hur kommer man till järnvägsstation? (Hogy lehet eljutni a pályaudvarhoz?)
varifrån har du sådana intressanta böcker? (Honnan vannak ilyen érdekes könyveid?)
Var är ditt hus? (Hol van a házad?)
varför älskar du mig inte? (Miért nem szeretsz?)
vart går du? (Hová mész?)
När besöker ni mig? (Mikor látogattok meg?)

vissza a tartalomhoz

vissza a főoldalra