Az ige

Figyeljük meg az alábbi szemelvényt:
"Det var en gång en pojke. Han var så där en fjorton år gammal, lång och ranglig och linhårig, Inte stort dugde han till: han hade mest av allt lust att sova och äta, och därnäst tyckte han om att ställa till odygd.

Nu var det en söndagsmorgon, och pojkens föräldrar höllo på att göra sig i ordning för att i kyrkan. Pojken själv satt i skjortärmarn på bordskanten och tänkte på hur lyckligt det var, att bade far och mor gingo sin väg, så att han skulle rå sig själv under ett par timmar. "Nu kan jag då ta ner fars bössa och skjuta av ett skott, utan att någon behöver lägga sig i det," sade han för sig själv.

Men det var nästan, som om far skulle ha gissat sig till pojkens tankar, för just som han stod pa tröskeln och var färdig att , stannade han och vände sig mot honom. "Eftersom du inte vill i kyrkan med mor och mig," sade han, "så tycker jag, att du atminstone kan läsa predikan hemma. Vill du lova, att du gör det?" "Ja," sade pojken, "det kan jag väl göra." Och han tänkte förstås, att inte skulle han läsa mer, än han hade lust till."


A szemelvényben az igék vastagon szedettek. (Megj. az -o végű többesszámú alakok régiesek, a mai svédből kikoptak - lásd később) Igének nevezzük a cselekvést, történést, létezést kifejező mondatelemeket. Mondatelemzésnél a "mit csinál?" kérdésre felelő elemeket sorolhatjuk a csoportba. Az igék a svédben állhatnak: alakokban. Az alábbiakban ezek használatáról és alakjairól olvashattok.


A svéd nyelvben annak a szerencsés szituációnak lehetünk szemtanúi, hogy az igeragozás során a különböző számú és személyű alakok megegyeznek, azaz:
jag kommer, arbetar, etc.
dukommer, arbetar, etc.
hankommer, arbetar, etc.
hon
den
det
vikommer, arbetar, etc.
nikommer, arbetar, etc.
dekommer, arbetar, etc.

Az igék alakjairól és csoportjairól [innen] tölthetitek le az összefoglaló táblázatot excell (.xls) formátumban.

A csoportok

Mielőtt belekezdenénk a fenti alakok ismertetésébe, nézzük meg, hogy milyen kritéruimok alapján osztjuk a svéd igéket csoportokba.

Az első csoport (fösta konjugation)

Ide tartozik a legtöbb svéd ige, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a leggyakoribbak is. Sajnos a leggyakoribb igék rendhagyóak lesznek, a rendhagyóság és gyakoriság között pedig ok-okozati az összefüggés, erről azonban később. Az első csoport igéinek szótöve -a -ra végződik. Segít, ha ismerjük a felszólító módú alakot, ugyanis az maga a szótő. Ha az alak nem ismeretes, érdemes egy szótárral konzultálni. További jótanács, hogy mindig tanuljuk meg a szótő végződését az igével együtt, előbb-utóbb aztán már "rutinból" megy a ragozás. Az első csoporthoz tartozó igéket az alábbi séma szerint ragozzuk:

igealak
ige szótöve
végződés
presens rak(a*)- -ar
imperfekt -ade
supinum -at
presens particip -ande
perfekt particip (utrum) -ad
perfekt particip (neutrum) -at
perfekt particip (plural) -ade
imperativ -a
*megjegyzés: a későbbi összehasonlíthatóság, és a logika kedvéért az ige -a szótővégződése átkerült a végződésekhez is.

A második csoport (andra konjugation)

A második csoportba tartozó igék három alcsoportra oszthatók*:
  • az első alcsoportba (A) a fentiekhez hasonló, szabályos ragozású igék tartoznak, melyek mássalhangzóra végződnek, és nem tartoznak a (B) és (C) csoportokba.

  • igealak
    ige szótöve
    végződés
    presens böj- -er
    imperfekt -de
    supinum -t
    presens particip -ande
    perfekt particip (utrum) -d
    perfekt particip (neutrum) -t
    perfekt particip (plural) -da
    imperativ -

  • A második (B) alcsoportba a p, t, k, s mássalhangzókra végződő, szabályos ragozású igéket sorolhatjuk.

  • igealak
    ige szótöve
    végződés
    presens köp- -er
    imperfekt -te
    supinum -t
    presens particip -ande
    perfekt particip (utrum) -t
    perfekt particip (neutrum) -t
    perfekt particip (plural) -ta
    imperativ -

    További igék a csoportban: lek|a (játszani), åk|a (utazni), etc.
  • a harmadik alcsoportba (C) azokat az egyszótagú igéket soroljuk, melyek szótöve -r -re végződik. Például: kör|a (vezetni), gör|a (csinálni), hör|a (hallani)

  • igealak
    ige szótöve
    végződés
    presens kör- -
    imperfekt -de
    supinum -t
    presens particip -ande
    perfekt particip (utrum) -d
    perfekt particip (neutrum) -t
    perfekt particip (plural) -da
    imperativ -
*A harmadik csoportot egyes nyelvkönyvek két csoportként kezelik. Azt, amit egy általam jónak ítélt könyv, -így én is- itt C alcsoportnak vesz, számos nyelvkönyv külön csoportnak veszi, így náluk összesen öt csoport lesz. Azonban úgysem a csoport számát kell megtanulni, hanem az igék típusait.

A harmadik csoport (tredje konjugation)

A harmadik csoportba soroljuk a magánhangzóra végződő, egyszótagú, szabályos igéket, például: få (kap), sy (varr), må (érezni), tro (hinni), bo (lakni)
Figyeljünk arra, hogy az igéhez trükkös módon előtag is csatolódhat, így már nem lesz egyszótagú. A ragozás során mindig az ige tövét kell megvizsgálni. Például: förstå (ért), bebo (belakik, benépesít), etc.

igealak
ige szótöve
végződés
presens bo- -r
imperfekt -dde
supinum -tt
presens particip -ende
perfekt particip (utrum) -dd
perfekt particip (neutrum) -tt
perfekt particip (plural) -dda
imperativ -

A negyedik csoport (fjärde konjugation)

A negyedik csoportba tartoznak az erős és rendhagyó igék. A teljes igei szókincshez képes számuk csekély, azonban ők a leggyakrabban használt igék. Hogy ennek mi az oka? Gondoljunk csak bele, hogy mehet végbe egy nyelvben a nyelvtan megváltozása. Azokat a szavakat, amelyeket az ember minden nap használ, vagy amik a nyelvi alapszókincs részét képezik, nehezen lehet egyik napról a másikra elkezdeni másképpen használni. Az újonnan keletkezett szavakat, ritkán használt szavakat, esetleg jövevényszavakat azonban sokkal könnyebb azonos szabály szerint elkezdeni használni. Így történt ez a svéd nyelvben is. A rendhagyó és erős igék csoportja a nyelvi alapszókincs részét képezik.
Megtanulásuk során nem csak további germén nyelvek ismerete nyújthat segítséget, hiszen majdnem a teljes csoport megegyezik a német, angol, holland, etc. rendhyagó igékkel, de más indoeurópai nyelvek ismerete is segíthet, hiszen a francia, olasz, stb. rendhagyó igék csoportjával is nagymértékű az átfedés.
Mi a különbség rendhagyó és erős igék között?
Erős az ige, ha a múltidejű alakjában -viszonylagos szabályosságok követők- tőhangváltás következik be, a többi igealak pedig azonos séma szerint ragozódik.
Rendhagyó igéről akkor beszélünk, ha a tőhangváltáson kívül a teljes szóalak megváltozik, (pl. gå >> gick) múlt időben, és a többi igealaknál is formai sajátosságok figyelhetők meg, melyek egyáltalán nem, vagy csak nehezen illeszthetők szabályos sémára (ld. a táblázatot).
Megjegyzendő, hogy a legtöbb nyelvtankönyv nem tesz különbséget rendhagyó és erős igék között, én a teljesség kedvéért úgy gondoltam, hogy ezt a fajta felosztást mutatom be. Akit zavar a csoportosítás, nyugodtan egybevonhatja őket, mivel így is - úgy is külön meg kell tanulni az alakjaikat.

Az erős igék

igealak
ige szótöve
végződés
presens bit- -er
imperfekt tőhangváltás: bet-
supinum -it
presens particip -ande
perfekt particip (utrum) -en
perfekt particip (neutrum) -et
perfekt particip (plural) -na
imperativ -

Rendhagyó igék

igealak
ige szótöve
végződés
presens gå* går
imperfekt gick
supinum gått
presens particip gående
perfekt particip (utrum) gången
perfekt particip (neutrum) gånget
perfekt particip (plural) gångna
imperativ gå!
*megjegyzés: más igével a fenti táblázat lehet, hogy teljesen más képet mutat, csak a végződések egyeznek meg. A rendhagyó és erős igék táblázata letölthető [innen].

Megfigyelhető, hogy az igék konjugációja során bizonyos szabályszerűségek azért fellépnek. Ezek a szabályszerűségek a régi germán nyelv állapotát mutatják. A múlt időt akkoriban ugyanis tőhangváltással fejezték ki. A következő szabályszerűségek figyelhetők meg:
csoport tőhangváltás példák
(infinitiv - preteritum - supinum - perfekt particip)
1. i - e - i - i skriva - skrev - skrivit - skriven
2. u/y - ö - u - u flyga - flög - flugit - flugen
3. i - a - u - u dricka - drack - druckit - drucken
4. a - o - a - a fara - for - farit - faren
5. ä - a - u - u bära - bar - burit - buren
6. o - o - o - o komma - kom - kommit - kommen
7. å - i - å - å gå - gick - gått - gången
8. ä - ä - å - å låta - lät - låtit - låten



Infinitiv

Az infinitiv ragozatlan, szótári alak. A svéd igék infinitivben -a ra végződnek (magyar -ni) és ha az infinitivet önmagában akarjuk hangsúlyozni, az ige elé tehetjük az "att" szócskát (vö. angol "to", német "zu"). Az infinitiv használatának egyébként a segédigék használata, igei vonzatok valamint mellékmondati szerkezetek során lesz jelentősége. Pl.:
Jag måste nu. = Mennem kell.
Han glömte bort att hämta nyckeln. = Elfelejtette hozni a kulcsot.
Jag skulle vilja be er, att komma med oss. = Arra szeretnélek kérni titeket, hogy gyertek velünk.

Presens

A jelenidejű alak, melyet azonban a jövőidő kifejezésére is használhatunk. A svéd a presens igealakkal fejez ki:
  • jelen pillanatban zajló eseményt, és
  • általában fennálló, vagy belátható időn belül nem végződő eseményt
Példák:
Jag är glad. (Boldog vagyok.)
Jessica är mycket snygg. (Jessica nagyon szép.)
Det regnar. (Esik.)
Han talar svenska jättebra. (Nagyon jól beszél svédül.)

Jövőidő kifejezésére a presens alakot akkor használjuk, ha a mondatban bennefoglaltatik a jövőidejű időpont, (azaz a némethez hasonlóan). Például:
Jag kommer till dig ikväll. (Ma este elmegyek hozzád.)
Morgon skriver vi en tenta i skolan. (Holnap vizsgát írunk az iskolában), stb.

Preteritum

A preteritum alakokat az egyszerű múltidő képzésére használjuk. Ez a múlt időben lezárt cselekményeket jelenti, amit például a múlt idejű időhatározó (igår/tegnap/, ifjol/tavaly/, i 1995, i januari, etc.)

megjegyzés: az idag, igår, stb alakoknak létezik különírt formájuk is, és mindkét írásmód helyes,
pl.: idag = i dag (ma), igår = i går (tegnap), ikväll = i kväll (ma este), i fjol = ifjol (tavaly), i morgon = imorgon (holnap)


Például:
Igår träffade jag Igor. (Tegnap találkoztam Igorral.)
Napoleon erövrade detta land i början av 1800-talet.
(Napoleon a 18. sz. elején hódította meg az országot.)
A preteritum további használati lehetőségeiről a segédigéknél lesz még szó.

Imperativ

A felszólító módot utasításadásra használjuk. Alakja megegyezik a szótővel, a fenti táblázatokból leleshetitek a képzését. Felszólítómód alkalmazásánál az ige a (tag)mondat elejére kerül:
Räk mig smöret, är du snäll! (Nyújtsd ide a vajat, légyszíves!)

Már a fenti példamondatból is látható, hogy a felszólítómód túl direkt, ezáltal udvariatlan, így "finomító" elemeket érdemes a mondatba helyezni. Az egyik ilyen a fent is olvasható är du snäll (légy szíves). Ennek további változatai:
var snäll (légy szíves)
snälla (légyszi)

[Lábjegyzet:
A kérés teljesítése az alábbi formulákkal köszönhető meg:
  • tack
  • tackar
  • tack, tack
  • tusen tack
  • stb.
Melyekre adott szituációkban a következő válaszok adhatók:
  • varsågod (szívesen)
  • ingen orsak (nincs mit)
  • men, varför? (ugyan, miért?)]
Gyakoribb azonban -nyilván szituációtól függően-, hogy a kérést - amennyiben az ember figyelni akar az udvariasságra - inkább segédigés szerkezettel fejezik ki - ráadásul kérdésben megfogalmazva. Ehhez tanulmányozzuk az alábbi stilisztikai sort, mely egy régi svédtanárom egyetemi professzorának tollából származik. A só kérésének különböző stilisztikai fokozatai olvashatók a legudvariasabbtól a "legdirektebb" felé haladva. (NB.: a 13. számútól lefelé írtakat kéretik CSAK haveri körben, humoros kontextusban használni! - A 12. számig bátran használható bármelyik, a 9. számnál van egy apró törés nagyon udvarias és udvarias között.)
  1. Skulle jag kunna få be om saltet?
  2. Skulle du vilja skicka mig saltet?
  3. Skulle du kunna skicka mig saltet?
  4. Du kanske skulle kunna skicka mig saltet?
  5. Vill du skicka mig saltet?
  6. Skulle du vilja vara så snäll och skicka mig saltet?
  7. Skulle du vilja vara snäll och skicka mig saltet?
  8. Skulle jag kunna få saltet?
  9. Kunde du skicka mig saltet?
  10. Du kan väl skicka mig saltet?
  11. Skicka mig saltet, är du snäll!
  12. Ska du ta och skicka mig saltet?
  13. Skicka mig saltet!
  14. Skicka saltet, va!
  15. Ta hit saltet!
  16. Orkar du skicka över saltet?
  17. Hur länge ska man behöva vänta på saltet? (Ezt különösen akkor érdemes használni, ha még nem is kértétek egyszer sem.)
  18. Ro hit mej saltet!
  19. Ö, saltet!
  20. Saltet, för fan!!
A felszólító mondatok végén a svéd is felkiáltójelet használ.

Perfekt

Képzése: A svéd a perfekt igealakot a "ha" ige ragozott alakjával (minden számban és személyben har), valamint az ige supinum alakjának felhasználásával képzi. Jelen esetben teljesen mindegy, hogy az ige mozgást, állapotot, vagy történést jelöl (üzenem ezt a németeseknek), mindenképp :
har + supinum
az igealak. Például:
vara >> har varit
ha >> har haft
komma >> har kommit
etc.

A svéd -az angolhoz hasonlóan - (1) azt fejezi ki a perfekt használatával, hogy az eseményt nem tekinti lezártnak, azaz valamilyen kapcsolódást feltételez a jelenhez. Ez egyfelől jelentheti azt, hogy az eseménynek hatása van a jelenben fennálló állapotra. Ennélfogva a perfekt gyakran csak stilisztikai különbségtétel a preteritumhoz képest. Például ha valaki egy történetet mesél, akkor előfordulhat, hogy a "Vi var där, också" (Ott is voltunk) mondatot használja, majd folytatja a történet elmesélését az ezt követő eseményekkel. Ha azonban a "Vi har varit där, också" (Ott is voltunk.) mondatot használja, akkor valószínűleg mesél róla részletesebben valamit, összefoglalja, hogy a hely milyen benyomást gyakorolt rá, etc. Szerintem ezt a fejezetet a különböző angol könyvek elég részletesen ecsetelik, elegendő, ha azt mondom, hogy a perfekt használata megegyezik az angol múltidejű perfekt használatával (és a svéd nem tesz kölünbséget egyszerű és folyamatos szemléletmód között, így cseppet egyszerűbb dolgunk van.)

(2) Ha a cselekmény egy jelenig tartó (esetleg azon is túlmutató) folyamatnak tekinthető, akkor is a perfekt igealakot használják. (vö. angol past perfect continuous).
Pl.: Jag har arbetat här i tre år. (Három éve dolgozok itt.)

(3) Ha a múltidejű időpont, vagy lezártság nem ismert, nem lényeges és nem derül ki a mondat környezetéből, pl.:
Har du varit i Sverige? (Voltál már Svédországban?) - itt tehát a cselekvésre kérdeznek, nem arra, hogy mikor.

(4) Éppen lezajlott események leírására, pl.:
Vi har just kommit hem. (Épp most értünk haza)
Jag har precis slutat min hemuppgift. (Épp most lettem kész a házi feladatommal,), etc.

Megjegyzés: a perfekt tehát tulajdonképpen egy szemléletmód, melyet a magyar nyelv nem ismer, sok gyakorlással azonban elsajátítható. Érdekes jelenség egyébként, hogy a finn nyelvbe bekerült a perfekt szemléletmód is, valószínű svéd hatásra. Ennek azonban az lehet az oka, hogy a finn nyelv nagyon korai stádiumban a svéd hatása alá került, és finnugor testvéreink hosszú ideig erőteljesen a svéd használatára voltak kötelezve. A svéd nyelv egyébként még napjainkban is befolyásolja a finnt, annyira szoros a két ország közötti kapcsolat. A folyamat azonban fordítva nem zajlik. Jelen pillanatban egy szó jut eszembe, a sauna, mint finn jövevényszó a svédben, -de erre saját szavuk is van a "bastu" szmélyében.
Visszatérve a perfekt alakokhoz, az alábbiakban csatolok néhány ábrát, mely talán segít a szemléletmód elsajátításában.

Ad 1)
Ad 2)
Ad 3)
Ad 4)

Fontos: A perfekt alakokkal ellátott mondatokba ne tegyetek időhatározókat. Ha közlitek egy eseményről, hogy tegnap történt, akkor kihangsúlyoztátok az időpontot, ami nem összeegyeztethető a perfekt szemléletmóddal.

>>Folyt köv.- látogass vissza hamarosan<<

vissza a tartalomhoz

vissza a főoldalra