Miért érdemes svédül tanulni?

"Rohanó világunkban" egyre nagyobb szerepet kapnak a világnyelvek. A legtöbben azon fáradoznak, hogy elsajátítsák az angol, a francia, a spanyol, a német, a kínai, vagy az arab nyelvek valamelyikének ismeretét. Valóban: ha állást keresünk, ezekkel a "világnyelvekkel" tudunk igazán jól elõrehaladni, és a legtöbb sikert csak ezekkel érhetjük el a nemzetközi kapcsolatokban.

Mivel a legtöbb európai országban jól beszélik ezeket a nyelveket, a kisebb nyelvek jelentõsége csökken, még a német nyelv is csak a kelet-európai régióban vált oly fontossá a gazdasági kapcsolatok miatt. A németek közül azonban sokan jól beszélnek angolul, vagy franciául.
A skandinávok esetén a helyzet még bonyolultabb. A skandináv országokban a televízió a filmeket eredeti (nagyrészt angol) nyelven sugározza, svéd, norvég, etc. felirattal, sõt a gyerekek már egészen kis korban elkezdenek angolul tanulni. A Svédországban járó látogató megdöbbenve tapasztalhatja, hogy a buszsofõr, a kalauz, vagy akár a vadakat terelõ juhász tökéletes angolsággal ad választ esetleges kérdéseire.

Joggal merülhet fel a kérdés: miért is érdemes svédül tanulni?

Természetesen a kérdésre számos dimenzióból megközelített válasz adható.
A svéd -mint már a bevezetõben is említettük- a germán nyelvek családjába tartozik, mint ilyen számos közös vonást mutat az angollal és némettel. Akik már tapasztalatokat szereztek ez utóbbi nyelvekkel, észreveszik majd, hogy gyorsan megy a svéd elsajátítása. Megjegyzendõ, hogy az 1066-os normann-francia invázió után következõ évszázadok jelentõsen átformálták az angolt, azon kívül az ország sziget mivolta is elszigetelte a nyelvet germán testvéreitõl. A svéd és a német így több közös vonást mutat, melyeket erõsítenek az évszázados Hanza- kereskedelmi kapcsolatok, melyek német eredetû szavakat, és elõtagokat hoztak a svéd nyelvbe. Nem csupán közös eredetû és alakú szavakkal találkozik majd a tanuló, de a nyelvtant sem kell az alapoktól kezdve elsajátítania. Nézzünk ezekre a jelenségekre néhány példát.

német szó angol szó svéd szó
Vater father fa(de)r
Eis ice is
König king kung, konung
Land land land


Most nézzük meg, hogy változott az angol nyelv a francia behatással:

 

német szó svéd szó angol szó
Möglichkeit möjlighet possibility
Schwierigkeit svårighet difficulty
Aufgabe uppgift exercise


Vannak szavak, melyek ortográfiai eredete közös, azonban a fenti nyelvek különbözõ módon használják fel õket. Például:

 

német szó svéd szó
Hafen (= kikötõ) hav (= tenger)
auch (= is) och (= és)


Vigyázzunk azonban, vannak úgynevezett hamis barátok (false friend) is. Ezzel a kifejezéssel azt a jelenséget szokás leírni, amikor ugyanannak a szónak különbözõ jelentései vannak az eltérõ nyelvekben:

 

Hamis barátok
angol szó svéd szó
semester (= egyetemi félév) semester (= nyaralás)
egg (= tojás) egg (= él - pl. késé)
gift (= adomány) gift (= házas)
glass (= üveg) glass (= fagylalt)
gift (= adomány) gift (= házas)


Ezekrõl a jelenségekrõl, ti. a különbségek okairól itt olvasható egy szösszenetnyi esszé.

A nyelvtani területekrõl csak annyit így elöljáróban, hogy a svéd például azonos logikával képezi a feltételes módot, mint az angol, azaz a mellékmondati részben a valószínûség csökkenésével párhuzamosan tolja vissza az igét az idõben, a fõmondatban pedig ugyanez történik a "skall" segédigével, vagy más segédigével - attól függõen, hogy hogyan akarjuk árnyalni a stílust. Példával igazolva:

  1. Om jag reser till Stockholm, ska jag åka tåg. = Ha Stockholmba megyek, vonattal utazom.
  2. Om jag reste till Stockholm, skulle jag åka tåg. = Ha Stockholmba mennék, vonattal mennék.
  3. Om jag hade rest till Stockholm, skulle jag ha åkt tåg. = Ha Stockholmba mentem volna, vonattal mentem volna.

(A feltételes módról részletesebben az igék tárgyalásánál olvashattok.) Egy másik példát említve, a mûveltetés a némethez hasonló logikát követ a svédben, azaz egy egyszerû låta + infinitiv szerkezetrõl van szó.

A fenti logika természetesen fordítva is igaz. Nem csak az angol és német ismeret segít a svéd megtanulásában, de késõbb a svéd is segíteni fog további germán nyelvek elsajátításában. Csupán azért hoztam az angol és német példáját, mert feltételezésem szerint ez a két nyelv a legelterjedtebb idegen nyelv Magyarországon.

Tovább folytatva a svéd nyelvtudás elõnyeit nagyon fontos megemlíteni, hogy a svéd olyan közeli rokonságban áll a norvéggal, hogy a két nyelv beszélõi gyakorlatilag közvetítõ nyelv nélkül megértik egymást. A dánnal kapcsolatban azt tudom ígérni, hogy a svéd nyelvtanuló tökéletesen megérti majd a dán írott nyelvet, azonban a dánok megértése, furcsa kiejtésük miatt nehézségekbe ütközhet. A nem-dán skandinávok egyébként a dán kiejtést a "forró krumplival a szájban" történõ beszédhez hasonlítják.

Az izlandi és feröer nyelvek az ónorvégra hasonlítanak. Elszigeteltségük miatt ezeket a nyelveket nemigen érte külsõ nyelvi hatás, így viszonylag tisztán megõrizték viking õseik beszédét, természetesen valamilyen mértékû fejlõdésen õk is átmentek.
A skandináv világban keresett elõnyök még egy elemmel kiegészíthetõk, mégpedig hogy Finnországban második hivatalos nyelv a svéd, és a gyermekek már óvodás koruk óta tanulják, igaz, egy a közelmúltban elfogadott törvény alapján ez már nem kötelezõ. Mégis várható, hogy a svéd tanulása a finneknél folytatódik, hiszen a nyelv ismerete könnyebbé teszi a szomszédokkal történõ kommunikációt, ez pedig gazdasági elõnyökkel is jár.

Az alábbi térképen megtekinthetõ, hogy mennyire elterjedtek a germán nyelvek a világon. A pirossal jelzett területek a germán anyanyelvi beszélõk által lakott területeket mutatják azokban az országokban, ahol a germán nyelv elsõ hivatalos státuszú nyelv.

 

A germán nyelvek elterjedtsége


Látható tehát, hogy érdemes germán nyelveket tanulni. Különösen, ha hozzávesszük, hogy a fent pirossal jelzett országok közül négy (USA, Kanada, Egyesült Királyság, Németország) tagja a G8-nak (azt hiszem, ez az a pont, ahol az idetévedt radikálisabb Greenpeace- aktivisták "najóvan!" felkiáltással bezárják az ablakot), mindegyikük a fejlett országok közé tartozik, és legalább kettõ rendelkezik atombombával (Kanadában nem vagyok biztos) - érdemes tehát jóban lenni velük.

Egy kis statisztikával alátámasztva a svéd nyelvtanulás elõnyeit:
Kb. 9 millióan beszélnek svédet elsõ anyanyelvként, ehhez jön kb. 300 ezer külföldi beszélõ. (Nem számítva a finnországi beszélõket). Norvégul 4,6 millióan beszélnek anyanyelvi szinten, velük tehát (majdnem) akadály nélkül megértetheti magát a svédül kommunikáló, és mindehhez még nem is számoltuk hozzá Dánia, Izland és a Feröer - szigetek lakosságát.
Minden elõny, amely ezen felül a svéd nyelv tanulásával kapcsolatban elmondható, megemlíthetõ általában az idegen nyelvek tanulásával kapcsolatban is. Ez mindenkinek a saját kreativitásán és realitásérzékén múlik.

Ha mindezek után megjött a kedvetek a svéd nyelvtanuláshoz, lapozzatok tovább és kezdjük az érdemi nyelvismertetést.

vissza a tartalomhoz

vissza a főoldalra


Copyrights:
Térkép: Copyright (C) 2000,2001,2002 Free Software Foundation, Inc. 51 Franklin St, Fifth Floor, Boston, MA 02110-1301 USA
Everyone is permitted to copy and distribute verbatim copies of this license document, but changing it is not allowed.
false friends: http://home.unilang.org/main/wiki2/index.php/False_friends